Az Igali-Gyógyfürdőben ősszel is minden adott, ami testi-lelki feltöltődéshez szükséges....
Örömmel értesítjük Önöket arról, hogy városunk Polgármesteri Hivatala az elmúlt napokban...
GINOP-6.1.2-15 „Digitális szakadék csökkentése”projekt keretein...

A somogyi megyeszékhelytől, Kaposvártól 25 kilométerre, a lankás somogyi dombok és gazdag erdők ölelésében fekszik Igal. A település északi határán húzódik végig a Somogy-tolnai hátság, amely itt éri el a legmagasabb pontját, a 301 méter magas Csúcsos dombot, ahonnan tiszta időben látható a Balaton, dél felé pedig a Mecsek és a Zengő. Az Európa-szerte kedvelt fürdőhely irányába Kaposvárról és a Balaton felől egyaránt kitűnő a tömegközlekedés.

Igal Külső-Somogy legjelentősebb települése, kiemelkedő szerepe egészen a középkorig nyúlik vissza. A település neve először 1193-ban fordult elő, mégpedig a János lovagok számára kiadott levélben. A történelmi dokumentumok alapján azonban egészen bizonyos, hogy előtte is éltek már ezen a helyen. 1211-ben Igal "villa"-nak nevezte egy oklevél, 1272-ben pedig már faluként szerepelt, ekkor adományozta ugyanis a nádor a Nyulak szigetén élő apácáknak.

Kétszáz év múlva a települést már mezővárosként említették a krónikák, de a középkorban természetesen még jelentős függőségben volt a földesúrtól. Később, Mátyás uralkodása idején Igal kiváltságlevelet és engedélyt kapott arra, hogy évente négy országos vásárt rendezzen. A török hódoltsági harcok idején erős palánkvár épült, melynek keletkezési idejét 1632-33-as évekre teszi a krónika.

1687-ben Eszterházy nádor feljegyzésében az szerepelt, hogy a mezővárost sikerült visszahódítani. A törökök nyoma azonban meglátszott a településen: csökkent a lélekszám, megtorpant a fejlődés. Ekkoriban Igal hajdúvárosi rangot kapott, hiszen a mezővárosi férfiak nagy szerepet játszottak a felszabadításban. A címerben látható páncélos, zászlót tartó kar is a hajdúkra utal. A török uralom után a Batthány család birtokába került a térség, a kincstár azonban a família kegyvesztettségét követően lefoglalta. Később a Berger család és a veszprémi püspökség birtoka lett.

Igal története összekapcsolódott a Rákóczi szabadságharc egyik szomorú fejezetével: Vak Bottyán generális a császári csapatok üldözése során itt szenvedett súlyos vereséget. A véres csata során sok polgár esett el, a település is súlyos károkat szenvedett. Többek között leégett a mai templom 1331-ben épített elődje is. A túlélők az elhunytakat egy közös sírba temették, s ide hordták halomba a romokat is. Erre a dombra aztán egy kálváriát állított a község.

A szabadságharc idején egyenletes fejlődésnek indult a település, bár a sorscsapások nem kímélték Igalt: 1856-ban kolerajárvány tizedelte meg a lakosságot. A lélekszám később folyamatosan gyarapodott, s az ipari létesítmények is megszaporodtak. A századfordulón a települést sem kerülte el a kivándorlási hullám. Az első évtizedben több tucatnyian utaztak a tengeren túlra szerencsét próbálni. Többen később anyagi segítséget nyújtottak az itthoniaknak. A két világháború között élénk volt a község kisipara és kereskedelme is, állatvásárai messze földről vonzották a látogatókat.

Igal XX. századi krónikájának mai napig meghatározó eseménye az 1940-es években indult olajkutatás és annak következménye: ekkor tört felszínre a 81 Celsius fokos, bizonyítottan gyógyhatású termálvíz. A hatvanas években erre épült fel a fürdő, amely jelentős hatással volt Igal fejlődésére is: évente több mint százezren fordulnak meg itt, s a turizmus a kezdetektől munkát ad a helybelieknek, akik közül sokak megélhetését jelenti az üdültetés.

A fürdő köré csodálatos üdülőövezet épült ki, barátságos és komfortos vendégházakkal. Ezek iránt egyre több külföldi érdeklődik, különösen a németek körében népszerűek az igali ingatlanok. Évről-évre nagyon sok a visszatérő vendég, többségében idősebbek keresik fel a gyógyhatásáról és nyugalmáról messze földön híres nagyközséget. A város arculatán jól látható a fejlődés: virágos utcák, szép porták és tisztaság. Mindemellett az igali gyógyfürdő - túlzás nélkül - az egész kistérség jövőjére meghatározó hatással van, hiszen a százezer vendégből a környék települései is "profitálnak".

2009. július elsején Sólyom László volt államfő városi címet adományozott Igalnak, így a fürdőjéről ismert település lett Somogy tizenhatodik városa.  Korábban mezővárosként és 1950-ig járási székhelyként is nagy szerepet vállalt Igal a térségben, remélhetőleg a most újból kiérdemelt városi ranggal is még inkább meghatározó szerepet fog majd betölteni Igal a megye életében.

2010. szeptember elsején hivatalosan is átadták a 451,4 millió Ft összköltségből megépült „Igal integrációs iskolabővítés projekt” létesítményt, melynek keretén belül kialakításra került egy új étteremmel egybeépített konyha, illetve a régi iskola épületét tovább bővítették egy új oktatási szárnnyal, amelyben több tanterem és egy nagy, közösségi rendezvények lebonyolítására alkalmas aula is létesült.  Ez a beruházás is jól mutatja, Igal mennyire komolyan gondolja a központi szerepet a térségben, legyen szó idegenforgalomról vagy az oktatás területéről.

 

Keresés
Webkamera
Webcam
Időjárás
Hirdetés
Pek-Snack Kft.