Csíkszentkirály - Erdély, Románia
Igal és a romániai Csíkszentkirály 2005. szeptember 23. óta testvértelepülések. A partnerségi együttműködés keretén belül a folyamatos kapcsolattartás mellett, mindkét település fontosnak tartja a személyes kapcsolatok kialakítását és ápolását, így szinte minden évben fogadunk Csíkszentkirályról érkező vendégeket és szervezünk romániai kiutazást. Célunk, hogy ezzel elősegítsük Igal és Csíkszentkirály lakóinak baráti viszonyát, lehetőséget biztosítva arra, hogy megismerhessük a helyi természeti értékeket és a kint élő magyarság szokásait, mindennapjait.
Csíkszentkirály, Csíkszeredától 7 km-re délkeletre, az Alcsíki-medence északi végénél, az Olt két partján, a Zsögödi-szoros előtt, Zsögöd és Csíkszentimre közt fekvő település. Területe négy egykori falvat ölel magába: Csíkszentkirály, Tiva, Poklonfalva és Kencseszeg. Nevét Szent István királynak szentelt középkori templomáról kapta. Ősidők óta lakott hely. Területén kő-, bronz-, vaskori és a Sütőkertben végzett ásatások során Árpád-kori telepek nyomaira bukkantak. Andezitbányájában 1954-ben 14 darabból álló dák ezüstkincsleletre, egy ivókészletre leltek.A település nevét 1332-ben Sancto Rege néven a pápai tizedjegyzékben említették először. A falu egyedülállóan gazdag borvízforrásokban, 21 ház kertjében található borvízforrás, melyet három üzemben palackoznak. Legnevezetesebbike a "Hargita Gyöngye". Az Olt hídja melletti borvizes lápos terület a Borsáros természetvédelmi terület. Mellette láthatók az 1891-ben létesített, majd 1930-ban megújított fürdő romjai.
Csíkszentkirály elérhetősége:
http://www.csikszentkiraly.ro
Lipik - Horvátország
2011. július 16-án került aláírásra a testvérvárosi együttműködés Igal és a horvátországi Lipik városa között, az erről szóló megállapodást Dr. Varjú László és Antun Haramija városvezetők aláírásukkal szentesítették. A korábbi testvér települési együttműködéshez hasonlóan itt is az a cél, hogy elmélyítsék a két ország közötti kapcsolatot, s megismertessék a két város társadalmi, gazdasági és kulturális életét.
A település már a római korban fürdőváros volt. 64 fokos jódos gyógyvize 2000 m mélyről tör fel. Gyógyfürdőjét 1777-ben említik először, amikor birtokosai a Jankovics grófok voltak. 1782-ben már álltak a fürdő épületei is. 1861-ben a fürdő tulajdonát egy francia társaság szerezte meg, mely megkezdte a vasútvonal kiépítését. A könnyebb megközelíthetőség a fürdő forgalmát oly mértékben növelte, hogy a 18. századi fürdőt 1893-ban bővíteni kellett. Ekkor a település Európa egyik legkedveltebb gyógyüdülő központja volt. 1910-ben 1188, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsega vármegye Pakráci járásához tartozott. A fejlődés menetét az I. világháború szakította meg, de továbbra is a gyógykezelés egyik központja maradt. 1991-ben és 1992-ben súlyos károkat szenvedett a háborús cselekmények következtében. A fürdő helyreállítási és korszerűsítési munkálatai ma is folynak. A település lipicai méneséről és üvegiparáról is nevezetes.
Lipik elérhetősége:
http://www.lipik.hr
